A Budavári Beszélgetések 22 éve tartó sorozatában eddig közel 200 vendégünk volt, akik katolikus hitükről tettek tanúságotmunkájuk, példaértékű életük, családjuk, nem utolsó sorban közéleti tevékenységük révén. Vendégeink többsége sok szállal kapcsolódik a Mátyás-templomhoz, a Budai Várnegyedhez, még ha sokan közülük évekig, évtizedekig más városban, más országban, vagy más kontinensen is éltek.
Dr. Vörös Győző, ókorkutató-építész professzor korábbi munkái kapcsán volt már vendége a Budavári Beszélgetések sozozatának.
Nagyszerdán, április 13.-án hangsúlyosabban a vári közösség számára, a Nagyhéthez illeszkedő tematikával készült, hogy Jézus kereszthalálának előképeként mutassa be Keresztelő Szent János passióját.
"Így szenved majd az Emberfia is" (Mt 17, 12)
Vörös Győző a korábbi "Beszélgetések" során egyházközségünk érdeklődő híveinekde még a más kontinensen dolgozó honfitársainknak is kitekintést nyújtott nem csak térben, de időben is. A Budavári Beszélgetéseken segítségével, átlagosan négyévente van lehetőségünk az ókori történelem feltárásai kapcsán magyar- és keresztény párhuzamokat megismernünk.
A XX. század végi thébai, alexandriai, majd ciprusi ásatások vezetőjének sikerei még csak nagyobb számban közösségünk érdeklődését keltették fel, de a 2009-után tartott előadásaira a plébániánk díszterme már szűknek bizonyulta nagyszámú érdeklődőnek. Ezért is fogadtuk nagy örömmel, azt a lehetőséget, hogy plébánosunk, Laci atya támogatta, hogy az új, 2022-es, mintegy 150 dia-képes nagy előadását a Mátyás templomban hallgathassuk, láthassuk.
A 2017-es Plébániai előadást követően tudósok, közéleti személyiségek és számos ismerős, érdeklődők tucatjai számoltak be személyesenvagya különböző médiumokban az ásatások helyszínén tett látogatásaik felemelő élményéről.
A nagyszerdai esti mise hívő közössége szépszámú, a Mátyás-templomba ritkábban látogató érdeklődővel is bővült az esti 7-órás előadásra. A vegyes hallgatóság számára néhány mondattal szükségesnek tűnt felvezetnem az ünnepi előadást.
" A már évtizedek óta külföldön dolgozó Dr. Vörös Győző ókorkutató professzorral az elmúlt hónapokban Pápai Aranyérme, majd az ezt követő Széchenyi-díja és egyéb kitüntetési kapcsán sokat olvashattunk.
Hol is van Machaerus? Itthoni elszigetelődésünk, megszaporodó egyébb nehézségeink közepette nehéz kitekintenünk , belegondolni, hogy mennyi hasonlóság van egy távoli ország területén a mintegy 2000 évvel ezelőtt történtekhez.
Erőt adó lehet, hogy a mai Jordánia, ez az iszlám ország, amely körülbelül ugyanakkora területű, ugyanakkora népességű, mint Magyarország, ugyanúgy háborútól szenvedő országgalszomszédos mint hazánk,mégis támogatja egy más vallás, a kereszténység értékeinek feltárását.
Az elmúlt hetekben Húsvétra is készülve többszáz katolikus hittestvérünkkel találkozva örömmel készültünk a most nagyon is aktuális találkozásra, Párbeszédre."
A Nagyszerdán tartott előadásban nem csak a legutóbbi, vári előadása óta eltelt 5 év macherusi ásatásainak személyes sikereit mutatta be Vörös Győző, hanem részletesen és nagy tisztelettel számolt be elődeinek, és az őket támogatóknak köszönhető előzményekről is.
Körültekintő magyarázatokat fűzött a kivetített képekhez és kitűnő dinamikával lehetőséget adott a bemutatott történelmi terek és tárgyak mellett saját belső világunk számára az elmélyedésre, a történelmi, hitbeli üzenet felidézédére, átélésére.
Előadásának első felében időrendben haladva vezette végig a hallgatóságot Keresztelő Szent János passiójának helyszínét bemutatva a kétezer évvel ezelőtti, kezdeti állapottól A XX.- XXI. századi aktualitásokig.
A Holt tenger partján lévő Machaerusi helyszín hosszú évszázadokra feledésbe merült, miután a rómaiak még az 1. században porig rombolták, és soha többé nem népesült be, kopár hegyként magasodott két évezred folyamán.
1968-ban egy jeruzsálemi régészprofesszor, August Strobel ezen a sivatagos területen egy 3,5 km hosszú körsánc nyomait és elszórtan fontos felszíni leleteket talált - ezek alapján feleltette meg a helyszínt Joseph Flavius leírásának.
Ezt követően egy amerikai mecénás támogatásával nagy erőkkel indult meg a kutatás, de a támogató halálát követően a kutatás megrekedt, s a feltárt leletek Amerikába kerültek.
Ám 2009-ben XVI. Benedek pápa jordániai látogatásán jelezte, hogy 2029-ben, Keresztelő Szent János lefejezésének 2000. évfordulójáról méltó megemlékezés lehetne, ha a keresztény hívek számára új zarándokhelyként látogatható lenne a hegy.
Erre a témára kiírt pályázatot Vörös Győző professzor nyerte meg, ezzel a jordán állam 20 évre szóló koncessziós támogatását a machaerusi kutatásra.
Vörös Győző ókorkutató régészprofesszor vezetésével, a Magyar Művészeti Akadémia égisze alatt 2009-ben magyar kutatócsoport megkezdte a jordániai Machaerus várának feltárását, dokumentálását és műemléki helyreállításának megtervezését.
A Holt-tenger partján magasodó vár nem egyszerűen régészeti lelőhely, hanem "egy titokzatos evangéliumi helyszín" - ahogy a professzor fogalmaz.
A Bibliából ismert Keresztelő Szent János lefejezésének története, amit egy korabeli (Róma-barát) zsidó történetíró, JosephusFlavius "A zsidók története" című történeti munkájában szintén megörökít, pontosan megjelölve az esemény helyszínét - a történettudomány számára is hitelesítve ezzel az evangéliumi történetet.
Vörös Győző történelmi, művészettörténeti és irodalmi kontextusukban mutatta be a machaerusi események jelentőségét. Előadásának második felében dominánsan Keresztelő Szent János és Jézus párhuzamának látványos párhuzamait szemlélhettük meg.
Tucatnyi festményt, freskót mutatott be, melyeken Keresztelő Szent János és Jézus szinte ikertestvér jellegű hasonlóságban szerepelt.
Kivetített képeivel, azok üzeneteivel ugyan az itáliai templomokban érezhettük magunkat, miközben a két arc, tekintet szemlélése közben magunkra, pillanatnyi hazai életünkre bukkanhattunk.
Mint ahogy Jézus életének és halálának előképe volt Keresztelő Szent János passiója, úgy átérezhettük, hogy a tömeg kétzezer éve miért is Jézus helyett a gyilkos Barabásra szavaz.
A Budavári Beszélgetésre látogatók ennek a kötetnek llusztrációit is láthatták. A fotókkal, rajzokkal, 3D-s rekonstrukciós tervekkel, modellekkel gazdagon illusztrált kötet kivetített képei albumszerű élményt adtak.
Vörös Győző által vezetett szentföldi ásatás munkálatainak és eredményeinek összefoglalása mellett megismerhettük a helyszín régészeti feltárások küzdelmeit, valamint építészeti, bibliai és kulturális örökségének részleteivel. Az előadásban történelmi, művészettörténeti és irodalmi kontextusukban mutatta be a machaerusi eseményeket.
Vörös Győző előadásából megtudhattuk a feltárások sokirányú nemzetközi visszahangját, az ezekről készült könyveinek életútját, sikereit.
A professzor három, angol nyelven (I. 2013-ban, II. 2015-ben, III. 2019-ben) megjelent kötetben dokumentálta a nemzetközi kutatócsoport munkájának addigi eredményeit (a kötetek a jeruzsálemi StudiumBiblicumFranciscanum akadémiai nagymonográfia sorozatában jelentek meg, az Edizioni Terra Santa kiadásában).
A 2019-es, 3. összefoglalő kötetből Erdő Péter bíboros úr küldött egy példányt Őszentségének Rómába, amire a Szentatya egy nagyon szép válaszlevelet írt neki, hogy mennyire boldog, hogy megkaphatta ezt a gazdagon illusztrált és egy evangéliumi helyszínt bemutató munkát. Talán nem meglepő, hogy a jezsuita szerzetes pápa örömmel fogadta Keresztelő Szent János passiójának helyínét feltáró, bemutató könyvet, hisz minden szerzetes példaképe Keresztelő Szent János. Ferenc pápa nagyon szereti Keresztelő Szent Jánost.
A Budapesti, 2021-es Eucharisztikus Kongresszus alatt is képbe kerültek a Machaerus feltárása, hisz a Budapestre látogató Ferenc Pápa őszentsége a látogatás tiszteletére készült könyvet kapta.
A Budavári Beszélgetésre látogatók ennek a kötetnek számtalanfantasztikus illusztrációját láthatták.
A fotókkal, rajzokkal, 3D-s rekonstrukciós tervekkel, modellekkel gazdagon illusztrált kötet kivetített képei albumszerű élményt adtak.
A Vörös Győző által vezetett szentföldi ásatás munkálatainak és eredményeinek összefoglalása mellett megismerhettük a helyszíni régészeti feltárások küzdelmeit, valamint építészeti, bibliai és kulturális örökségének részleteit.
Az előadásában érzékeltetett egyértelmű párhuzamot azért tudta reálisanszemlléltenielőadónk, mert évtizedek óta több kontinensen folytatott kutatói és oktató tevékenységet. Vörös Győző nem csak régész, de építész- végzettségű kutatóprofesszor (Pápai Biblikus Egyetem), a Jordán Királyi Műemléki és Régészeti Hivatal Holt-tenger-parti projektigazgatója, a Mississippi Állami Egyetem kutatócsoportvezetője, a Magyar Állami Operaház díszlettervezője, a milánói Edizioni Terra Santa sorozatszerkesztője. Korábban ásatásvezető volt Egyiptomban (Théba: 1994−1998, Alexandria: 1998−2004), Cipruson (Paphos: 2004−2009) és Jordániában (Machaerus: 2009−), tucatnyi ókortudományi akadémiai szakmonográfia szerzője.
Ezek alapján nem meglepő, hogy idén tavasszal Széchényi díjat nyert, azt megelőzően pedig még februárban átvehette a Pápaság aranyérmét: a Pápai Akadémiák Díját. Elismerései nem előzmény nélküliek, hisz már korábban is Makovecz Imre Corvin-láncának alkotói támogatottja volt(2002-2005), a Magyar Érdemrend lovagkeresztjének pedig kitüntetettje (2016).
(Vörös Győző professzor úrmegjegyezte, hogy az általa elnyert "Pápai Akadémiák Díját", huszonöt alkalommal adták ki eddig:
Bár első magyarként kaprta meg a Pápai Akadémiák Díját, a Pápai Aranyérmet a hozzá kapcsolódó pápai oklevéllel, de voltak magyar elődök is.
Megemlékezett az első magyar pápai díjazottról is, László Fülöp festőművészről, aki 1900-ban XIII. Leó pápától kapta, azt követően, hogy egy káprázatos portréfestményt készített róla, ami egyébként a „hivatalos” portréja lett XIII. Leó pápának, és a párizsi világkiállításon aranyérmet is kapott a kép.
Amikor ezt megtudta a Szentatya, olyan boldog lett, hogy magához hívta a magyar művészt Rómába és átadta neki ezt a tulajdonképpen legritkább pápai elismerést, a Pápai Aranyérmet.
Ferenc pápa saját pápasága kilencedik évében járva a Pápaság Aranyérmét második alkalommal adta ki.
Az elsőt 2019-ben a 90 esztendős EnnioMorricone Oscar-díjas zeneszerzőnek adta, megköszönve általa a neki dedikált „Ferenc pápa miséjét”.)
A Budavári Beszélgetésekben megszokott módon, az az előadás követően az előadóhoz záporoztak a kérdések.
A szerteágazó témában érdeklődők órákon át kisebb nagyobb csoportokan vették körül, így az az együttlét már otthoni, őszine beszélgetéssé nemesült.
Várjuk akövetkező találkozót Vörös Győző Professzor úrral - reményeink szerint 2026-ban- amikor újabb ismeretekkel a következő mérföldkőhöz érkezünk, és együtt örülhetünk a magyar sikereknek.
Dr. Vörös Győző, ókorkutató-építész professzor korábbi munkái kapcsán volt már vendége a Budavári Beszélgetések sozozatának.
Nagyszerdán, április 13.-án hangsúlyosabban a vári közösség számára, a Nagyhéthez illeszkedő tematikával készült, hogy Jézus kereszthalálának előképeként mutassa be Keresztelő Szent János passióját.
"Így szenved majd az Emberfia is" (Mt 17, 12)
Vörös Győző a korábbi "Beszélgetések" során egyházközségünk érdeklődő híveinekde még a más kontinensen dolgozó honfitársainknak is kitekintést nyújtott nem csak térben, de időben is. A Budavári Beszélgetéseken segítségével, átlagosan négyévente van lehetőségünk az ókori történelem feltárásai kapcsán magyar- és keresztény párhuzamokat megismernünk.
A XX. század végi thébai, alexandriai, majd ciprusi ásatások vezetőjének sikerei még csak nagyobb számban közösségünk érdeklődését keltették fel, de a 2009-után tartott előadásaira a plébániánk díszterme már szűknek bizonyulta nagyszámú érdeklődőnek. Ezért is fogadtuk nagy örömmel, azt a lehetőséget, hogy plébánosunk, Laci atya támogatta, hogy az új, 2022-es, mintegy 150 dia-képes nagy előadását a Mátyás templomban hallgathassuk, láthassuk.
A 2017-es Plébániai előadást követően tudósok, közéleti személyiségek és számos ismerős, érdeklődők tucatjai számoltak be személyesenvagya különböző médiumokban az ásatások helyszínén tett látogatásaik felemelő élményéről.
A nagyszerdai esti mise hívő közössége szépszámú, a Mátyás-templomba ritkábban látogató érdeklődővel is bővült az esti 7-órás előadásra. A vegyes hallgatóság számára néhány mondattal szükségesnek tűnt felvezetnem az ünnepi előadást.
" A már évtizedek óta külföldön dolgozó Dr. Vörös Győző ókorkutató professzorral az elmúlt hónapokban Pápai Aranyérme, majd az ezt követő Széchenyi-díja és egyéb kitüntetési kapcsán sokat olvashattunk.
Hol is van Machaerus? Itthoni elszigetelődésünk, megszaporodó egyébb nehézségeink közepette nehéz kitekintenünk , belegondolni, hogy mennyi hasonlóság van egy távoli ország területén a mintegy 2000 évvel ezelőtt történtekhez.
Erőt adó lehet, hogy a mai Jordánia, ez az iszlám ország, amely körülbelül ugyanakkora területű, ugyanakkora népességű, mint Magyarország, ugyanúgy háborútól szenvedő országgalszomszédos mint hazánk,mégis támogatja egy más vallás, a kereszténység értékeinek feltárását.
Az elmúlt hetekben Húsvétra is készülve többszáz katolikus hittestvérünkkel találkozva örömmel készültünk a most nagyon is aktuális találkozásra, Párbeszédre."
A Nagyszerdán tartott előadásban nem csak a legutóbbi, vári előadása óta eltelt 5 év macherusi ásatásainak személyes sikereit mutatta be Vörös Győző, hanem részletesen és nagy tisztelettel számolt be elődeinek, és az őket támogatóknak köszönhető előzményekről is.
Körültekintő magyarázatokat fűzött a kivetített képekhez és kitűnő dinamikával lehetőséget adott a bemutatott történelmi terek és tárgyak mellett saját belső világunk számára az elmélyedésre, a történelmi, hitbeli üzenet felidézédére, átélésére.
Előadásának első felében időrendben haladva vezette végig a hallgatóságot Keresztelő Szent János passiójának helyszínét bemutatva a kétezer évvel ezelőtti, kezdeti állapottól A XX.- XXI. századi aktualitásokig.
A Holt tenger partján lévő Machaerusi helyszín hosszú évszázadokra feledésbe merült, miután a rómaiak még az 1. században porig rombolták, és soha többé nem népesült be, kopár hegyként magasodott két évezred folyamán.
1968-ban egy jeruzsálemi régészprofesszor, August Strobel ezen a sivatagos területen egy 3,5 km hosszú körsánc nyomait és elszórtan fontos felszíni leleteket talált - ezek alapján feleltette meg a helyszínt Joseph Flavius leírásának.
Ezt követően egy amerikai mecénás támogatásával nagy erőkkel indult meg a kutatás, de a támogató halálát követően a kutatás megrekedt, s a feltárt leletek Amerikába kerültek.
Ám 2009-ben XVI. Benedek pápa jordániai látogatásán jelezte, hogy 2029-ben, Keresztelő Szent János lefejezésének 2000. évfordulójáról méltó megemlékezés lehetne, ha a keresztény hívek számára új zarándokhelyként látogatható lenne a hegy.
Erre a témára kiírt pályázatot Vörös Győző professzor nyerte meg, ezzel a jordán állam 20 évre szóló koncessziós támogatását a machaerusi kutatásra.
Vörös Győző ókorkutató régészprofesszor vezetésével, a Magyar Művészeti Akadémia égisze alatt 2009-ben magyar kutatócsoport megkezdte a jordániai Machaerus várának feltárását, dokumentálását és műemléki helyreállításának megtervezését.
A Holt-tenger partján magasodó vár nem egyszerűen régészeti lelőhely, hanem "egy titokzatos evangéliumi helyszín" - ahogy a professzor fogalmaz.
A Bibliából ismert Keresztelő Szent János lefejezésének története, amit egy korabeli (Róma-barát) zsidó történetíró, JosephusFlavius "A zsidók története" című történeti munkájában szintén megörökít, pontosan megjelölve az esemény helyszínét - a történettudomány számára is hitelesítve ezzel az evangéliumi történetet.
Vörös Győző történelmi, művészettörténeti és irodalmi kontextusukban mutatta be a machaerusi események jelentőségét. Előadásának második felében dominánsan Keresztelő Szent János és Jézus párhuzamának látványos párhuzamait szemlélhettük meg.
Tucatnyi festményt, freskót mutatott be, melyeken Keresztelő Szent János és Jézus szinte ikertestvér jellegű hasonlóságban szerepelt.
Kivetített képeivel, azok üzeneteivel ugyan az itáliai templomokban érezhettük magunkat, miközben a két arc, tekintet szemlélése közben magunkra, pillanatnyi hazai életünkre bukkanhattunk.
Mint ahogy Jézus életének és halálának előképe volt Keresztelő Szent János passiója, úgy átérezhettük, hogy a tömeg kétzezer éve miért is Jézus helyett a gyilkos Barabásra szavaz.
A Budavári Beszélgetésre látogatók ennek a kötetnek llusztrációit is láthatták. A fotókkal, rajzokkal, 3D-s rekonstrukciós tervekkel, modellekkel gazdagon illusztrált kötet kivetített képei albumszerű élményt adtak.
Vörös Győző által vezetett szentföldi ásatás munkálatainak és eredményeinek összefoglalása mellett megismerhettük a helyszín régészeti feltárások küzdelmeit, valamint építészeti, bibliai és kulturális örökségének részleteivel. Az előadásban történelmi, művészettörténeti és irodalmi kontextusukban mutatta be a machaerusi eseményeket.
Vörös Győző előadásából megtudhattuk a feltárások sokirányú nemzetközi visszahangját, az ezekről készült könyveinek életútját, sikereit.
A professzor három, angol nyelven (I. 2013-ban, II. 2015-ben, III. 2019-ben) megjelent kötetben dokumentálta a nemzetközi kutatócsoport munkájának addigi eredményeit (a kötetek a jeruzsálemi StudiumBiblicumFranciscanum akadémiai nagymonográfia sorozatában jelentek meg, az Edizioni Terra Santa kiadásában).
A 2019-es, 3. összefoglalő kötetből Erdő Péter bíboros úr küldött egy példányt Őszentségének Rómába, amire a Szentatya egy nagyon szép válaszlevelet írt neki, hogy mennyire boldog, hogy megkaphatta ezt a gazdagon illusztrált és egy evangéliumi helyszínt bemutató munkát. Talán nem meglepő, hogy a jezsuita szerzetes pápa örömmel fogadta Keresztelő Szent János passiójának helyínét feltáró, bemutató könyvet, hisz minden szerzetes példaképe Keresztelő Szent János. Ferenc pápa nagyon szereti Keresztelő Szent Jánost.
A Budapesti, 2021-es Eucharisztikus Kongresszus alatt is képbe kerültek a Machaerus feltárása, hisz a Budapestre látogató Ferenc Pápa őszentsége a látogatás tiszteletére készült könyvet kapta.
A Budavári Beszélgetésre látogatók ennek a kötetnek számtalanfantasztikus illusztrációját láthatták.
A fotókkal, rajzokkal, 3D-s rekonstrukciós tervekkel, modellekkel gazdagon illusztrált kötet kivetített képei albumszerű élményt adtak.
A Vörös Győző által vezetett szentföldi ásatás munkálatainak és eredményeinek összefoglalása mellett megismerhettük a helyszíni régészeti feltárások küzdelmeit, valamint építészeti, bibliai és kulturális örökségének részleteit.
Az előadásában érzékeltetett egyértelmű párhuzamot azért tudta reálisanszemlléltenielőadónk, mert évtizedek óta több kontinensen folytatott kutatói és oktató tevékenységet. Vörös Győző nem csak régész, de építész- végzettségű kutatóprofesszor (Pápai Biblikus Egyetem), a Jordán Királyi Műemléki és Régészeti Hivatal Holt-tenger-parti projektigazgatója, a Mississippi Állami Egyetem kutatócsoportvezetője, a Magyar Állami Operaház díszlettervezője, a milánói Edizioni Terra Santa sorozatszerkesztője. Korábban ásatásvezető volt Egyiptomban (Théba: 1994−1998, Alexandria: 1998−2004), Cipruson (Paphos: 2004−2009) és Jordániában (Machaerus: 2009−), tucatnyi ókortudományi akadémiai szakmonográfia szerzője.
Ezek alapján nem meglepő, hogy idén tavasszal Széchényi díjat nyert, azt megelőzően pedig még februárban átvehette a Pápaság aranyérmét: a Pápai Akadémiák Díját. Elismerései nem előzmény nélküliek, hisz már korábban is Makovecz Imre Corvin-láncának alkotói támogatottja volt(2002-2005), a Magyar Érdemrend lovagkeresztjének pedig kitüntetettje (2016).
(Vörös Győző professzor úrmegjegyezte, hogy az általa elnyert "Pápai Akadémiák Díját", huszonöt alkalommal adták ki eddig:
Bár első magyarként kaprta meg a Pápai Akadémiák Díját, a Pápai Aranyérmet a hozzá kapcsolódó pápai oklevéllel, de voltak magyar elődök is.
Megemlékezett az első magyar pápai díjazottról is, László Fülöp festőművészről, aki 1900-ban XIII. Leó pápától kapta, azt követően, hogy egy káprázatos portréfestményt készített róla, ami egyébként a „hivatalos” portréja lett XIII. Leó pápának, és a párizsi világkiállításon aranyérmet is kapott a kép.
Amikor ezt megtudta a Szentatya, olyan boldog lett, hogy magához hívta a magyar művészt Rómába és átadta neki ezt a tulajdonképpen legritkább pápai elismerést, a Pápai Aranyérmet.
Ferenc pápa saját pápasága kilencedik évében járva a Pápaság Aranyérmét második alkalommal adta ki.
Az elsőt 2019-ben a 90 esztendős EnnioMorricone Oscar-díjas zeneszerzőnek adta, megköszönve általa a neki dedikált „Ferenc pápa miséjét”.)
A Budavári Beszélgetésekben megszokott módon, az az előadás követően az előadóhoz záporoztak a kérdések.
A szerteágazó témában érdeklődők órákon át kisebb nagyobb csoportokan vették körül, így az az együttlét már otthoni, őszine beszélgetéssé nemesült.
Várjuk akövetkező találkozót Vörös Győző Professzor úrral - reményeink szerint 2026-ban- amikor újabb ismeretekkel a következő mérföldkőhöz érkezünk, és együtt örülhetünk a magyar sikereknek.
