Budavári Beszélgetések és japán teázás- fotókiállítás
NEMESHEGYI PÉTER ÉS KISS SÁNDOR
Keresztény magyarok a japánok lelki - és szellemi fejlődéséért

Nemeshegyi Péter SJ 1944-ben lépett be a Jézus Társaságába. 1956-ban a római Gergely Egyetemen szerzett teológiai doktorátust és Tokióba küldték, ahol a Sophia Egyetem Teológia Karának teológia-tanáraként működött 1991-ig. Több ízben volt az egyetem dékánja. 1969-74 között a Vatikánban működő Nemzetközi Teológiai Bizottság tagja volt. 1993-ban rendelték vissza Magyarországra. Számos könyv és cikk szerzője. Péter atya most január 27-én töltötte be 93 életévét.

KISS SÁNDOR: Kis kulcs a japánok lelkivilágához
A japán lélek egyik fontos eleme, tápláléka a természetszeretet. A japánok is, mint mi magyarok szeretnek gyönyörködni a virágokban és a természet szépségeiben. Ők rendezetten és tömegesen, mély meggyőződésből teszik, szinte zarándoklatszerűen. Milyen pluszt ad ez nekik? Az élet ritmusát, az elmúlás évenkénti megtapasztalását, annak valóságát, sőt az abban való megnyugvást is segíti. Különbséget tesznek a természeti és az emberi kézzel létrehozott látnivalók között. Titkos információt is tudnak közvetíteni, ennek megértése szolgálja egy-egy zárt csoport össze- és hovatartozását. A naptári év virágsorát mutatom be, ennek megjelenési formáit és helyeit; saját házban, természetben és parkban. Kiemelek egy, a hiedelem világhoz kötődő virágot, az amarilliszek közé sorolt higant; beszélek a cseresznyefák szeretetének történetéről; egy-egy képen felvillantom az azálea, lilaakác, hortenzia és krizantém ünnepeket; a lótuszt sem hagyom ki, és az őszi színesedéssel, a kójóval zárom a virágsort. Végül egy katolikus vonatkozású kiotói zen kertről mesélek. A képről: Japánban, 2016 a majom éve. Újévi szokás kitenni páros kapudíszt, a kadomacut, amit tipikusan fenyő, bambusz és virágzó szilvaágból komponálnak. (Kiss Sándor nyugalmazott diplomata. 1966-ban végzett a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán. Az orvos elektronika és a számítástechnika mellett Japán érdekelte. Kereskedelmi titkárként 1982-87 majd 1992-98 között kereskedelmi tanácsosként szolgált a Tokiói Magyar Nagykövetségen. Az 1869 és 1959 között Japánban működő magyar vállalkozók életéről szóló könyve idén jelenik meg.

Megemlékezés Nagy József (1908 -1990) szalézi testvér működéséről Japánban

A Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elvégzése után villamossági szakemberként dolgozva: ismerkedett meg a szalézi renddel, s feltámadt benne a szerzetesi hivatásérzet. Belépett a péliföld-szentkereszti noviciátusba. Az elektromosság tanáraként Budapesten töltötte gyakorlati idejét, közben másodszor is letette hároméves szerzetesi fogadalmát. Ekkor volt 10 éve, hogy a szalézi rend megkezdte a működését Japánban. Ebből az alkalomból a japán rend vezetősége egy szakemberekből álló csoport kiküldését kérte a rendtartománytól a Tokyo-Suginami iskola részére, köztük Nagy József, a villamosság és nyomdászat szakértője. A csoport 1936. november 22-én érkezett Tokióba.